a japán keirin lenyűgöző világa 1.rész

Gésák, ninják, …keirin!

1948 szeptember, Japán.
A II .világháború után nagy társadalmi átalakulás küszöbén amikor az élet minden területén uj gondolatok jelentek meg, próbálva elfelejteni a Világháború okozta traumát szinte a semmiből termetődtek me egy olyan – a világon egyedülálló – ujfajta élsport mely jóval túlmutat a sport határain. Talán csak a futballhoz hasonló sportok - melyek világszerte oly kedveltek - hasonlíthatók hozzá. De mégis a legnagyobb hasonlóság a lóversenyekkel összehasonlítva van.
Kilenc versenyző indul el kis – a hátsó kereket rögzítő – boxokból és egy épp nem versenyző profi mögött mennek 35-40 km/h –val 2 kört majd egy 3.ikat már 45 km!h-val és ekkor kiáll a felvezető és onnatól az utolsó kör sprint a célig.
A pályák 333 vagy 400m-es, melyek mind fedetlenek és a burkolatuk legjobban az atlétikai rekortán pályához hasonlít. Esőben is alkalmas a versenyzésre! Kisebb a szélessége a Velodromok pályáinál, a kanyarok dőlése és a felmenő ív is kicsit másabb ( Bár ez szinte minden pályán különbözik -főleg ha régi és uj pályákat hasonlítunk össze- ami amiatt is lehet, hogy az egyenesek valóban szinte egyenesek, egy árnyalatnyi dőléssel. Mivel ezeken a versenyeken nincsenek pl. pontversenyek stb..így nem is szükséges szélesre építeni a pályát. A keirin páylák ezért keskenyebbek is mint az UCI pályák.
A száraz adatok szerint japánban 42 pályán nézhetik majdnem minden héten (télen és augusztusban nincsenek futamok) a fogadókedvű emberek a futamokat. A szórakozást 3600-4000 profi státuszban lévő versenyző biztosítja. 18 éves kortól gyakorlatilag az éltesebb korsztályokig! A legidősebb ma is aktív keirin versenyző 59 éves! Érdekes hogy a más kerékpáros sportolok pl. azok akik az olimpián is indultak japánban nem számítanak profinak…

Hogy lehet valakiből keirin versenyző?

1967 óta a keirin versenyzőket Shuzenjiben az Izu-félszigeten - nem messze a híres Fuji-tól - található iskolában képezik ki.
Itt egy magaslaton lévő nagy területen elhelyezkedő bentalakásos komplekszumban folyik az oktatás. A komplekszumhoz tartozik három természetesen szabadtéri edzőpálya egy 250 egy 333 és egy 400m-es. Ezek a különböző edzéstipusok gyakorlását szolgálják. A 250 es pálya pedig nyilvánvalóan a nemzetközi keirin gyakorlását szolgálja.
Ennek alapvetően három kritériuma van. Az általános követelmények a következők: japán állampolgárnak kell lennie, középiskolai végzettséggel kell rendelkeznie (17 éves korban). Ezen kívűl az 1km-es állórajtos időfutamon 1 perc 10 msp –een belüli , a 200m repülőben pedig 12.8 msp-en belüli időt kell menniük. Most gondolom sokan felkapják erre a fejüket. Csak 12.8? Igen. Ez részben azért is lehet mert a 400m-es pályán mág az európai pályákhoz képest is kisebb a dőlésszög és keskenyebb a pálya, ezáltal kisebb lendületet tudnak venni a versnyzők. Ahoz hogy valaki elérje ezt a társadalmailag igen megbecsült keirin versenyzőstátuszt 11 hónap „kiképzés“ szükséges.
A kiképzés szó nem túlzás, igen rendszerezett szabályozott életvitel van az iskolában.
Az iskolába való felvételhez három feltételnek kell megfelelni.
Tehát mi nem álmodozhatunk arról hogy Japánban keirin versenyzők legyünk…
A bentlakásos iskolában a fizikai felkészítés mellett az elméletre is nagy hangsúlyt fektetnek. Gyakorolják a verseny taktikát, helyezkedést stb.
Más élsortolok is nyerhetnek felvételt az iskolába. Pl. különböző olimpiai sportágak művelői. Évente kétszer veszenek fel 75-75 embert, azaz egyszerre 150-en tanulnak az iskolában. A felvettek közül 5-5 ember kifejezetten tanulmányi ösztöndíjal van itt, nem pedig a sportolói erdeményei miatt.
Mivel a keirin a egy szerencsejáték, így a versenyzőket már az iskolában is a szigorú szabályok betartására nevelik. Kis szobákban - melyek inkább edzőtermekhez hasonlítanak - 4 diák lakik 11 hónapon át. Ezért nagyon kevés „eltávozás“ van és a teleon kapcsolat illetve az internetes kapcsolat is eléggé szabályozott és limitált.
Nem nézhetnek TV-t s internet hozzáférésük sincs. Egyedül a CD vagy mp3 zenék hallgatása engedélyezett. Az iskola termei nagyon jól felszereltek, hatalmas tükrök a konditermekben afalakon , számtalan szabadgörgő a nagyobb termekben melyekben egyszerre több 10 diák tud tréniningezni.
Sok nemzetközi versenyző akik pár hétig a ebben az iskolában készülnek fizikailaig és taktikailag a nemzetközi keirin versenyekre amik a japán keirin szbályai szerint zajlanak. ( Többek közt Theo Boss is készült és versenyzett itt)
A video második felében: a külföldi versenyzőknek nagyon furcsa az itteni kemény életmód és a sok szabály. Az egyik érdeks dolog az iskola elhelyezéséből adódik. Mivel 1000-2000m-es vulkanikus hegyek veszik körül, és maga az iskola is eg yilyen hegy tetején található így az országuti edzések is igen kemény hegyi kapaszkodásokkal tarkítottak. Főleg azért is érdekes, mivel bár a japán keirin versenyzők is használnak országuti kerékpárt, ugyanakkor gyakran az 50-16-os áttételű keirin kerékpárjukat használják országuti edzésre. (Főleg interval edzésekre)
Kikerülve az iskolából a különböző kupákon indulva gyakorlatilag akár 40-50 éves korukig versenyzehetnek. A pályafutásukat statisztikákkal követik nyomon ugy mint pl. az NBA-ben a kosarasokét. Saját megérzésem szerint 30-40 éves kor felett már csak ritkán indulnak versenyeken igy gondolom van egyfajta alapfizetés amit az NJS (Nihon Jitensha Sinkokai) szövetségtől. Az elmult években – amióta az utca bringása is érdeklődik a használt tecnika után sokan árulják a kerékpárjaikat ill. versnyzőtársukét. Talán sokatoknak ismert az internetről Tomity neve.

Következő részben a kerin versenyekről, és a versenyzők osztályba sorolásáról, és a foagadásokról olvashattok.

Forrás:
www.roadcyclinguk.com
COG Magazine
Akio Tanabe ( Kalavinka )
Saját élmények

Kedvcsináló:


A keirinnberlines amerikai srác utazása Japánban. Nagasawa (vázépítő) MKS (alkatréészgyár), pályák és sok más...